Amióta létezik az emberiség, a kommunikáció által fejlődik, változik. Természetesen a különféle eszközhasználat és korszakalkotó találmány nélkül, mint pl. a tűz, a kerék, gőzgépek, a számítógép, sosem értük volna el azt a szintet ahol most vagyunk, de a beszéd a könyvek és az egyéb későbbi kommunikációs formák voltak azok, melyek egyénből társas lénnyé, társadalommá formáltak minket. A tudásunk az előző generáció által ránk hagyott információkból táplálkozott. Se a vallás, se a tudomány, se a jelen kultúránk sem létezne, ha a kommunikálni akaró ember által küldött első hang, üzenet, írásjel, vagy gesztus nem jutott volna célba, majd pedig vissza egy másik embertől. A kommunikáció formált minket és a közösséget is, amiben élünk. Ma mikor az internet révén az információ robbanás korszakát éljük különösen fontos, hogy mind a vállalaton kívül, mind belül egy átgondolt, tervezett kommunikációt alakítsunk ki. Sokkal gyorsabban lehet emelni és rombolni egy cég jóhírén és sokkal erősebb a konkurencia mint valaha. Harc folyik a vásárlóért, a legjobb szakemberekért. A sorozat foglalkozni fog még az ügyfelekkel való kommunikációval és a családdal is. Családdal azért, mert nagyon nem mindegy, hogy a munkahelyi stresszt vagy jókedvet, problémákat vagy örömet, miként közvetítjük a munkahely és az otthonunk között, hisz egymása hatással vannak. A hatékony vállalati kommunikáció több részesre tervezzük, tematikánként elkülöníthető videósorozatokban feldolgozva. Ezt a sorozatot azzal is különlegessé tettük, hogy beleintegráltunk nemzetközileg elismert kommunikációs szakember (Hal Krause és Ty Boyd) és a testbeszéd bestseller könyv írójának, Dr. Joseph Braysich eredeti videófelvételeit.

1 HK - Verbális és nonverbális
A kommunikáció alapvetően három elkülöníthető elemre bontható, mint a verbális (szavak), nonverbális (gesztusok, mimika) és a hangjellemzők (pl. hangszín, hangerő). A kezdő rész ezeknek arányait és fontosságát mutatja be. A hangjellemzőkhöz és így a kommunikációhoz is alapvetően hozzátartozik a csend is. A hallgatás legalább annyira fontos, mint a beszéd, hisz a hallgatás nem a kommunikáció hiánya, hanem a figyelem eszköze. Márpedig ez az emberi kapcsolatok lényege, hogy az az igazi csapatjátékos, aki képes a másikra is odafigyelni, legyen az vezető vagy munkatárs.

2 HK - Alapfogalmak
Ebben a részben a kommunikáció alapvetéseit tisztázzuk. Küldő és fogadó szerepét és egyúttal a kommunikáció jelentését is megvizsgáljuk. Az üzenet még a legjobb szándék ellenére se jut el a fogadóhoz úgy, ahogy szeretnénk, s erre a kutyák-macskák közötti konfliktusokból hozunk könnyen megérthető példákat.

3 HK - Kommunikációs korszakok
A történelemben, a törzsfejlődésben, de még egy festő életében is megkülönböztethetünk korszakokat, nincs ez másként a kommunikációval sem. Jelenleg az internetes kommunikáció, információrobbanás szakaszában élünk, de nem volt mindig így.

4 HK - Mi a zaj a kommunikációban
A Jacobson féle nyelvi kommunikációs folyamatábrán keresztül átvesszük a kommunikációs folyamat alapvetéseit, mely tudást kiegészíti Hal Krause és Ty Boyd „Mi a zaj a kommunikációban” eredeti előadásának részlete. Zaj – azaz zavaró tényező a kommunikációban az információtorzulás is, melyet az okozza, ha egy üzenet több kézen keresztül jut el a címzetthez. Mely problémát egy szellemes történettel igazolja a neves előadó.

5 HK - Zavarok a kommunikációban
Az információ nem csak akkor torzulhat, ha szóban továbbítunk egy üzenetet, vagy kihagy a térerő a mobilban. Számos olyan oka is lehet az információtorzulásnak, amire első körben nem is gondolna az ember, pedig ezekkel nap, mint nap találkozunk a hírekben.

6 HK - Pozitív kommunikáció
A hatékony munkahelyi kommunikációban megfelelő az információáramlás, odafigyelnek az egyénekre, a személyiségre, a munkatársak egymással és a vezetőkkel is jó viszonyban vannak. Bár ezek első hallásra egyértelműnek és magától értendőnek gondoljuk, azonban sajnos még sincs így ez minden vállalatnál.

7 HK Belső információáramlás
Ez a videó folytatja és kiegészíti az előző részben megkezdett gondolatmenetet. Rávilágít arra, hogy a pozitív kommunikációt milyen egyszerű hiányosságok is veszélyeztetik. Az egyik lehetőség arra, hogy a megfelelő információáramlás megvalósuljon egy vállalatnál, az hogy Coach-t alkalmazunk, vigyázva a kóklerekkel, mert ha nem figyel oda a személyiségekre, akkor több kárt csinál, mint hasznot.

8 HK - Információrombolók I.
Nincs olyan vállalat, ahol a belső kommunikáció, illetve kifejezetten az információáramlás ne lenne javítható, ehhez azonban ki kell szűrni azokat, akik rontják a kapcsolatok hatékonyságát. Sokszor az is elég, ha tudjuk, ismerjük a munkatársak ilyen jellegű tulajdonságait, és ennek megfelelően kezeljük őket.

9 HK - Információrombolók II.
Az információrombolók gátolják a kapcsolatok minőségét és az információk gyors terjedését. Közülük többen tudatosan, kevesebbek pedig öntudatlanul, személyiségjegyeikből adódóan rombolnak. A videóban megnézzük, kik ezek.

10 HK - Kommunikáció a szervezetben I.
A szervezeten belüli kommunikáció függ kommunikációs helyzetektől. A különböző csoportok tagjai egyrészt képviselik a saját csoportjukat, másrészt igyekeznek megszerezni a saját csoportjuk működéséhez szükséges információkat.

11 HK - Kommunikáció a szervezetben II.
A kommunikáció szabadabb, kevésbé gátolt, ha a tagok mellérendeltségi viszonyban vannak egymással.

12 HK - Ki mondja, mit mond?
Oscar Wilde idézet, hogy „Teljesen mindegy, hogy mit mondanak az emberről. Csak az számít, hogy ki mondja.” – nagyon találó, és a videóban is lesz erre egy példa, de azért jó tudni, hogy a hatékony kommunikációban törekedni kell arra, is, hogy mit mondunk.

13 HK - A hitelesség fontossága
Mi lehetne a hitelesség definíciója? A hiteles ember azt teszi, amit mond. És azt mondja, amiben valóban hisz. A leghitelesebb emberek nem az eszükkel, hanem a szívükkel kommunikálnak. Képesek empatikus és mély emberi kapcsolatok kialakítására és mély sorsközösség érzésére, azáltal, hogy bevonják és beszéltetik beszédpartnerüket. A videóban arra keressük a választ, hogy a logikai, vagy az érzelmi érvelés a hitelesebb?

14 HK - Kommunikációs stratégia
A vállalati kommunikáció a vállalat és környezete közötti bizalom kialakítását és fenntartását szolgáló kommunikációs tevékenység. A videóban elemzésre kerül a sikeres vállalati kommunikációs tevékenység feltételei.

15 HK - Az igazi érték: a csapat!
A vállalati kommunikációban a legfőbb cél a hosszú távú hitelesség. Ehhez be kell azonosítani a vállalati kommunikáció legfontosabb szakterületeit és célcsoportjait. Emberi kapcsolatok, üzleti projektek, vállalati folyamatok sikere múlhat azon, mennyire jó a munkatársak között a kommunikáció, a felső vezetés pedig mekkora hangsúlyt fektet a belső információáramlásra.

16 HK - Ahogyan mondjuk
„A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között munkamegosztás történik. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, melyek együtt adják a beszéd értelmét. Éppen ezért nagyon fontos az is, ahogyan beszélünk egymással. A neves kommunikátor professzor, Dr. Joseph Braysich előadása is erről szól.

17 HK – A testbeszéd
Dr. Joseph Braysich bestseller könyvet írt a testbeszédről, ami a kommunikációs fő elem a beszéd és a hanglejtés mellett. A videó különlegessége, hogy az eredeti felvételen, a professzor maga mutatja meg azokat a mozdulatokat, melyekkel a sorok között olvashatunk egy tárgyalás, egy beszélgetés vagy akár egy családi perpatvar közben is.

18 HK – Hazudj, ha tudsz!
A metakommunikáció általában indirekt, nem szándékos, „tudattalan”, ezért az esetek többségébe a nem verbális csatornák hordozzák. A metakommunikációt sokan a nem verbális kommunikációval azonosítják, ez azonban durva leegyszerűsítése a metakommunikáció fogalmának. A metakommunikáció hűen tükrözi a közlő belső állapotát. Aki ezt fel tudja ismerni, az tud „olvasni” a másik fél elméjében. Erre a felismerésre egy kiváló krimisorozat is épített: Hazudj, ha tudsz!

19 HK - Az érintés I.
A másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dominanciát, fölényt is. Számtalan kulturális előírás szabályozza az emberek közötti fizikai érintéseket. A videó az egyik speciális érintési formát is taglalja: a kézfogást.

20 HK A térköz szabályok
Hall vizsgálta az amerikai kultúrában milyen fizikai távolságok figyelhetők meg az emberek között a kommunikáció alatt. A fizikai távolság attól függ, hogy a személyek mennyire szoros, közeli kapcsolatban vannak egymással, illetve hogy milyen életközösségben szocializálódtak.

21 HK - Hallgatni arany
A bölcs közmondás így tartja: „Hallgatni arany, beszélni ezüst.” Aki belépett Püthagorász iskolájába, annak két évig tilos volt beszélnie. Abból indultak ki ugyanis, hogy az ember többnyire rosszkor szólal meg, ezért először meg kell tanulnia a benne lévő Isten „hangjára” hallgatni. Talán ennyi időt nem kell manapság hallgatással tölteni, de mégis jobb minél többször megfogadni ezt a jótanácsot. Üzleti életben a zárások után, akkor mikor a hölgy panaszkodik és te férfiként jótanácsot adnál, amikor másik véleményét is meg akarod hallgatni.

22 HK - Vezetői kommunikáció
A vállalati belső kommunikációban kiemelt szerepük van a felsővezetőknek: építik és formálják a vállalati kultúrát, ideális esetben példát mutatnak viselkedésükkel, megjelenésükkel, értékrendjükkel, továbbá kommunikálják a vállalat egészét érintő döntéseket a dolgozók felé.

23 HK - Majd legközelebb
Dr. Joseph Braysich kiváló előadása rámutat, hogy mennyivel jobban járnánk, ha a „bárcsak szindróma” helyett azt mondanánk, hogy legközelebb sikerülni fog. A hatékony kommunikációhoz az is kell, hogy legyen önbizalmunk és hitünk magunkban és a közösségben is ahol dolgozunk.

24 HK - A kommunikációt befolyásoló tényezők
A kommunikációban résztvevőknek ismerniük kell a valóságnak, a világnak azt a részét, amelyről beszélnek. Ha ez hiányzik, akkor a megfelelő információk, ismeretek átadásával kell megteremteni azt. A közös nyelvűség, tehát a kommunikációs partnerek azonos gondolkodásmódját, azonos szóhasználatát, nyelvi stílusát, nyelvi magatartását, nyelvi illemét is jelenti. Hiába beszélünk valakivel közös nyelvet, ha az adott témáról nincsenek előismereteink.

25 HK - Emberi vagy állati
Az emberi kommunikációt kölcsönösség jellemezi. Figyelembe vesszük partnerünk belső, mentális állapotát, míg az állati kommunikáció zömében ez nem valósul meg. Sok mindenben eltérnek egymástól, mégis vannak közös jellemzők, amiből lehet tanulni.

26 HK - Vállalati kultúra
A vállalati kultúra jelenti egyrészt a vállalat tevékenységének feltételeit jelentő, tárgyiasult értékeket, másrészt a vállalati kultúra magában foglalja azokat a nem tárgyiasult értékeket, amelyek az emberi tudás, a képzettség, a munkatapasztalat, vagyis a felhalmozott szellemi tőke formájában vannak a vállalat birtokában.

27 HK - A te arculatod
Egy vállalat szempontjából nagyon nem mindegy, hogy milyen képet mutat magáról és milyen brandet épít fel. A márkája és imázsa az ő arculata, de egy cég nem pusztán egy név vagy termék. A munkatársaknak is van egyénisége, arculata.

28 HK - a Branded
A munkatársaknak is van egyénisége, arculata. A vállalat igazi értéke lehet ha kellően kvalifikált a menedzsmentje és a szakembergárdája.

29 HK - Indulatszintek
Tervezünk konfliktuskezelési tanfolyam indítását, mégse hagyhattuk ki a vállalati kommunikációból ezt a témát, hisz nincs olyan csapat, vagy közösség, amely ne kerülne olykor vitás helyzetbe. Ezeket a konfliktusokat kezelni kell, ami csak úgy működik, ha megértjük a folyamatot.

30 HK - Konfliktusok
Dr. Joseph Braysich szerint az embereknek felfelé kellene kommunikálniuk és van hat pontos javaslata, a sikerhez vezető úton. A sikert akadályok nehezítik, melyek között ott vannak a konfliktusok is.

31 HK - Kommunikációs szerepek
A formális kommunikációs hálózatok mellett informális kommunikációs hálózatok is létrejönnek, amelyekben jellegzetes szerepek alakulnak ki. Ismerd meg a Döntéshozót, a Kapuőrt, a Páriát, a Remetét és a többi jellegzetes céges figurát.

32 HK Küldő és Fogadó feladatai összefoglaló
A feladó az, aki különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével valamit közöl, valamiről tájékoztatja partnerét, azaz a címzettet. A címzett ezt az üzenetet felfogja, értelmezi, ha teheti, akkor válaszol rá. Ilyenkor a résztvevők szerepet cserélnek, és a címzettből feladó lesz. Fontos tudni azonban, hogy mindkettőnek fontos feladatai vannak az adott kommunikáció sikerében.

33 HK - Hibák és szabályok
Az üzenet akkor tud a csatornán eljutni a címzetthez, ha a részt vevő felek között megfelelő kapcsolat (kontaktus) van. Persze ez a kontaktus azért ne legyen bizalmaskodó egy vállalaton belül. maga az információ, melyet a feladó továbbítani kíván, a kódolás eredményeként jön létre, ennélfogva jelekből áll. Tartalmaz tudati képeket, de érzelmi és indulati elemeket is, tükrözi a feladó célját, akaratát, valamint belső állapotát. Fontos hogy tisztában legyünk, hol és mit hibázhatunk és a végén egy kis összefoglalás is segít.

A Hatékony kommunikációs sorozat első fejezete itt ér véget. A folytatása önálló tanfolyamként jelentkezik.

A tanfolyam a lexikális tudásanyagon túl, elsődlegesen gyakorlatias gondolkodással, könnyen követhető példákkal vezeti majd a hallgatót, legyen az vezető vagy beosztott. A leckék úgy vannak kialakítva, hogy pozitív indukciót váltsanak ki, a harmonikusabb, hatékonyabb és produktívabb vállalati közösség igénye felé. Végső cél hogy még vonzóbb vállalatban dolgozhassanak, mind a brand, mind a munkavégzés prosperitása, mind a vállalati együttélés szempontjából.

Egy vállalat szempontjából nagyon nem mindegy, hogy milyen képet mutat magáról és milyen brandet épít fel. A márkája és imázsa az ő arculata, de egy cég nem pusztán egy név vagy termék. A vállalat igazi értéke a kvalifikált menedzsmentje és szakembergárdája. Legyen vonzó a cég, mint munkahely, ami nem kizárólag fizetés kérdése. Egy vállalat egyúttal közösség is. Fontos, hogy átgondolt és következetes és betartható legyen a vállalati kultúra, utasítási rendszer. Ne a pletykák és folyósóbeszélgetések, hanem mettingek, work shopok és hiteles tájékoztatások határozzák meg az a belső kommunikáció minőségét. Elengedhetetlen, hogy a vezető ne csak a teljesítményt várjon el, de képes legyen motiválni, az adott munkatárs képességeit és személyiségét felmérve személyre szabottan segíteni a munkavégzést. Mind vezető és beosztott, mind munkatárs és munkatárs viszonylatában fontos, hogy együttesen érjék el a hatékonyságot és a jó érzeti környezetben való társas kapcsolatot. Azt szokták mondani, hogy a munkavállaló a céget nézve jön el dolgozni a vállalathoz, de a főnöke miatt szokott elmenni. Hatékony kommunikációval jobb céget, jobb közérzetet, hatékonyabb és tartósabb együttműködést érhet el.